HOGYAN LETT BŰNCSELEKMÉNY AZ ÁLLATKÍNZÁS?

A Tolna Megyei Állat- és Természetvédõ Alapítvány 2003 júniusában országos aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy az országgyûlés bűncselekménynek
minősítse az állatkínzást.

Megcsonkították, kilőtték, felakasztották, megmérgezték, kútba dobták, agyonverték...Egyre több állatkínzás történt az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998.évi XXVIII. törvénynek nem volt visszatartó ereje, és a szabálysértési hatóságok sem vizsgálták ki elfogadható módon a bejelentett állatkínzásokat,
így egyre több szörnyű esetről lehetett értesülni a televíziókból és a sajtóból.
A Tolna Megyei Állat- és Természetvédõ Alapítvány aktivistái már 2002-ben eldöntötték, hogy dokumentálják az állatkínzásokat, és feljelentést tesznek az illetékes hatóságoknál.

Az utolsó csepp a pohárban:

2003. június 16-án az esti órákban Fadd-Domboriban 3 vagyonőr autó után kötött egy szerencsétlen keverék kutyát.

A szekszárdi állatvédők még aznap eldöntötték, hogy az ügy végére járnak, az állatkínzók pedig meg fogják kapni méltó büntetésüket.

Péntek este írtak egy levelet, elküldték számos újságnak és televíziónak.
Ez a levél és a megkínzott, szomorú szemű kutya képe bejárta az egész országot. Napról napra több támogató levél és telefon érkezett. Egy este megszületett az aláírásgyűjtés ötlete. A jogászokkal való tanácskozás után a szervezet vezetősége eldöntötte, hogy az alapítvány népi kezdeményezésen alapuló aláírásgyűjtést fog indítani annak érdekében, hogy az állatkínzást bűncselekménynek minõsítse az Országgyûlés.

A Fadd-Dombori állatkínzásról szinte mindenki értesült az országban a médiumok jóvoltából. Hamar elterjedt a híre, hogy az alapítvány népi kezdeményezésen alapuló országos aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy az állatkínzás bűncselekménynek minősüljön. Több száz magánszemély telefonált, az emberek változást akartak.

Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter az elsűk között jelezte, hogy a kampány mellé kíván állni, és támogatni kívánja az aláírásgyűjtést.

Az aláírásgyűjtés országos megnyitóját a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Székházában tartották 2003. július 28-án. A sajtótájékoztatóra az állatvédő szervezetek és a sajtó képviselői mellett meghívást kaptak az állatvédelem terén illetékes minisztériumok is. A rendezvényre sok híres közéleti személy is eljött.
A program délután a Fővárosi Állat - és Növénykert előtt folytatódott, ahol megnyitottuk az aláírások folyamatos gyűjtésére felállított standot.
Az állatkertnél a híres emberek társaságában több ezer személy írta alá az íveket egyetlen nap alatt.


A Szigetlakók az állatkínzás ellen
Az aláírásokat gyűjtő állatvédő aktivisták sikeresnek mondhatták a szigeti akciót, hiszen a népi kezdeményezéshez az elsõ tízezer aláírás ott gyűlt össze.
A munka nem ért véget, az aláírásgyűjtés egészen szeptember 19-ig folytatódott.
A Tolna Megyei Állat és Természetvédő Alapítvány összesen 2000 címre juttatta el a hitelesített aláírásgyűjtő íveket. Az aláírások szintén az alapítványhoz érkeztek vissza, melyeknek rendszerezése, számlálása és dobozolása már augusztusban megkezdődött. Augusztus végén már megvolt a szükséges 50.000 aláírás, de a szervezők közül mindenki az utolsó napig akarta gyűjteni az aláírásokat.

A Dombori esetet sajnos újabb brutális állatkínzások követték, így csak növekedett az emberek felháborodása és a szervezők elszántsága. Az állatkínzások után még több telefon és e-mail érkezett. Az emberek változást akartak elérni.

A KAMPÁNY ZÁRÁSA

Az állatvédőknek 2003. szeptember 18-án 14.00 óráig kellett leadni az összegyűjtött aláírásokat az Országos Választási Irodának. Művészek, zenészek és színészek azzal támogatták a kampányt, hogy az aláírások leadása előtt egy nappal egy kávézóban személyesen gyűjtötték az aláírásokat az állatvédőkkel együtt.
Másnap az állatvédők átadták az összegyűlt aláírásokat az Országos Választási Iroda vezetőjének.
A törvénymódosítást 379.611 személy támogatta aláírásával.
Mivel a szükséges 50.000 aláírás rendelkezésre állt, a Magyar Országgyűlés az Országos Választási Bizottság értesítése után napirendre tűzte a törvénymódosítás megtárgyalását.
Az állatok védelmében kezdeményezett aláírásgyűjtés jelentősen több magyar választópolgár támogatását nyerte el, mint a korábbi népi kezdeményezések. Ez a nagyszerű eredmény példás társadalmi összefogás segítségével született meg.


Az OVB hivatalos számadatai


A Parlamentnek ezt követően napirendre kellett tűznie a kérdést.

2003. november 5-én a kormány szóvivője hivatalosan is közölte, hogy a Kormány támogatja a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amelynek célja, hogy az állatok ellen elkövetett kegyetlenkedést a büntetőjog eszközeivel is szankcionálják. 2003. december 8-án a Parlament Nagy többséggel egyetértett a Büntetőtörvénykönyv módosításával.
A Parlament elé kerülő kezdeményezést ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással és 314 igen szavazattal fogadták el. A decemberi tárgyalások után az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban folytatta a törvénymódosítás általános vitáját.

Az Országgyűlés 2004. március 8-án 284 igen szavazattal, 11 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta a Büntető Törvénykönyv azon módosítását, amely bűncselekménynek minősítette az állatkínzást.
A módosított törvény tiltja a gerinces állatok esetében az állatviadal tartását, szervezését, és ezzel a céllal állatok tenyésztését, forgalmazását. Szintén tiltja az állatok kínzását, az orvhalászatot és -vadászatot. Állatviadalok szervezését három évig terjedõ börtönbüntetéssel sújtják, az állatkínzást pedig két évig terjedő szabadságvesztéssel.

Az Országgyűlés 2004. március 25-én a Magyar Közlönyben kihirdette a sokak által várt törvénymódosítást.

2004. április 24-tõl már Magyarországon is bűncselekménynek minősül az állatkínzás. Ettől naptól kezdve a rendőrség köteles kivizsgálni az állatok maradandó egészségkárosodásával, halálával és elhagyásával kapcsolatos bejelentéseket.

Az aláírásgyűjtés elérte a célját, bűncselekmény lett az állatkínzás.

<< Vissza a lap tetejére